Szia kedves Olvasó!
Mai téma a "Tanulás baba mellett" lesz. Tarts velem!
Miért lenne törvényszerű, hogy az itthon töltött idő csupán házimunkával, sétával és játékkal teljen?
A tanulás fogalmát elég tágan lehet értelmezni. Ide tartozik minden, ami új ablakot/ablakokat nyit számunkra, ami esetleg még a szakmai tovább lépésünket is segítheti.
Miért jó tanulni?
- Elmélyíthetjük tudásunkat.
- Fejleszthetjük kommunikációs képességeinket.
- Ha esetleg életünk során még nem sikerült szakképzettséget szerezni, itt a soha vissza nem térő alkalom.
- Manapság nyelvtudás nélkül elveszünk a világban, ha még nincs nyelvvizsgánk, vágjunk bele a tanulásba.
- Akár megtanulhatunk valami teljesen mást is, mint amivel eddig foglalkoztunk.
- Tanulni gyakorlatias dolgokat is lehet.
Ráérünk tanulni?!
Ennyi szabadidőnk, amennyi most itthon a gyerekeink mellett rendelkezésünkre áll, legközelebb talán csak a nyugdíjas éveinkben lesz. Könnyen meglehet, hogy aki(k) majd ezt elolvassák egyből felháborodnak és ízekre szedik ezt az állítólagos szabadidőt, ami a házimunka, a gyereknevelés és ki tudja még mi minden bűvkörében aprózódik fel. Bármilyen hihetetlen kedves "felháborodottak", minden csak szervezés és nézőpont kérdése. Aki akar másra is időt szakítani a házimunka és a gyereknevelés mellett, ő fog tudni időt szakítani rá! Most épp praktikusnak tűnik, hogy anya a család mindenese: főz, mos, takarít, összegyűjti a szennyest, vasal, gyereket hoz-visz, szórakoztat, bevásárol, beteget ápol, cipőt pucol, rendet rak egy nap százszor.
Kérdés: Vajon évek múlva is így marad ez? Ha visszamegy dolgozni, állandósul a káosz? A családtagok vajon egy csapásra részt vállalnak a házimunkából?
Nyilván nem!
Kedves leendő vagy éppen már meglévő anyuka társaim. Arra buzdítalak titeket ezzel a bejegyzésemmel, hogy igenis álljatok neki tanulni, ha szeretnétek! Ennyi szabadidőnk soha nem lesz már.
Amit megtehetsz ma, NE halaszd holnapra!
Remélem elég motiválóra sikeredett a posztom. Tartsatok velem legközelebb is!
Csodás Pénteket Kívánok!
Laura.